Személyes történet, személyes tárgy

Foto: Nagy Károly Zsolt (http://nkzs.blogspot.hu/)

Ez egy participatív – azaz részvételen alapuló – projekt. Célunk, hogy minél több történetet kapjunk magánszemélyektől, csoportoktól vagy intézményektől. Olyan tárgyakról szóló történetet gyűjtünk, amelyek a migrációhoz kötődnek.

Miért kell egy hazai német múzeumnak a migrációról beszélni? A tatai gyűjtemény és múzeum története úgy alakult, hogy elmulasztotta a hazai németség egyik legfontosabb élményét feldolgozni: a kitelepítés traumatikus tapasztalatát. Hogy lehetett ez? Elmesélem itt.

Megkésve ugyan, de megpróbáljuk pótolni a hiányt. Azonban nem csinálhatunk úgy, mintha ma ugyanaz volna a helyzet, mint 70 évvel ezelőtt. Már a negyedik generáció is felnőtt azóta. A második világháború után sok millió ember veszítette el hazáját, szülőföldjét. Az emberek elhagyták a falvakat, aztán összeomlott az ipar, fiatalok mentek egyetemre, mások külföldre. És van, aki élete végén hazatért szülőföldjére.

Ez a kiállítás úgy emlékszik a vándorlásra, hogy egymás mellé teszi az egyes emberek tapasztalatát. Nem ugyanarra emlékezünk, hanem megosztjuk az emlékeket. Közösen emlékezni jó.

Közzé tette: Kuti Klára | 2017. 07. 18. 07:56

Hozzászólás írása

Az email-címed nem kerül nyilvánosságra.
A csillaggal megjelölt mezők kitöltése kötelező!

Hozzászólások

No comments yet.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás