Európában azokat a népcsoportokat, melyek a közös eredet, kultúra, nyelv és emlékek tudatával vagy annak képzetével rendelkeznek, etnikai csoportnak is szokták nevezni. Ha politikai közösséget is alkotnak, akkor nemzetnek. Az etnikai csoport nagyobb és összetett politikai közösség függvényében jön létre és hangsúlyozza különállását. Az etnikai csoportok vagy kisebbségek sajátságukat és a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeiket szimbolikus határjelekkel jeleníthetik meg, vagy politikai érdekképviseletre is törekedhetnek.
A modern európai állam formája a nemzetállam. A nemzetállam egységes oktatási, közigazgatási, jogi, pénzügyi rendszer, mely egy vagy több etnikai csoportból álló nemzetet foglal magába. A nemzetállamokon belül a nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő társadalmi csoportokat képeznek, változatos kulturális, jogi autonómiájuk is lehet. A nemzetállamokon belőli etnikai csoportok lehetnek évszázadok óta őshonosak, válhattak az államhatárok változása során történeti kisebbséggé, vagy kerülhettek vándorlás során kisebbségi helyzetbe. A modern nemzetállam határainak meghatározása megváltoztatta a korábban évszázadok óta ismert migráció értelmezését.